Ma szóba került, hogy ha esetleg nem sikerül a projektem, akkor is megváltoztam miatta.
Igen, a nyelvtanulás mint projekt, változást hoz az ember életébe. Ezzel egyetértek. Már nagyon sokat változtam azzal is, hogy kapcsolatba kerültem az angol nyelvvel, mint menedzser.
Aki arra gondol, hogy esetleg megbukik valamiért a projektem, annak üzenem, hogy soha nem adom fel! Csak ha világháború lesz vagy atomtámadás. Azt meg ugye senki sem akarja...
Sokszor hallottam és hallom nyelvtanulóktól, hogy milyen fáradtak, hogy nincs idő, hogy mennyi gondjuk van. Nem, nem lehet annyi gondjuk! És nekem sem...
Ma, hazafelé odalépett hozzám egy hajléktalan. Nem, nem kért semmit. Csak valószínűleg szomorúságot látott az arcomon. Azt mondta: NE ADD FEL! NE HAGYD EL MAGAD! NEM LEHET OLYAN ROSSZ A HELYZETED! KÉPZELD EL MI TÖRTÉNNE VELEM, HA. ÉN ELHAGYNÁM MAGAM...
Abban a pillanatban nagyon szégyelltem magam, hogy egy hajlék nélküli, aki rosszabb helyzetben van, vigasztal...
Úgyhogy nem adom fel...Nem lehet olyan rossz a helyzetem, hogy feladjam. És kedves nyelvtanulótársak, ti se adjátok fel! Bármilyen reménytelennek érzitek is olykor a helyzetet!
Csak gondoltam, ezt megosztom veletek.
Most folytatom a munkát... Végigcsinálom a projektem. Nemsokára visszajövök!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése